Ez a következő évtizedek legnagyobb befektetése, mégis össztűz zúdul rá több oldalról is

„Jövő évtől félmillió édesanya lehet szja-mentes Magyarországon, 2029-től pedig egymillió. Ez a világon egyedülálló” – így összegezte Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, mivel jár a kormány legújabb intézkedéscsomagja. Mint arról a Mandiner is beszámolt: kedden négy új törvényt fogadott el az Országgyűlés, ezek között volt a csecsemőgondozási díj, azaz a csed és a gyermekgondozási díj, a gyed személyijövedelemadó-mentessége, de nem kell majd szja-t fizetniük a két- és háromgyermekes édesanyáknak és a 30 év alatti édesanyáknak sem.

Rengeteg pénz marad a családoknál

Ez a könnyítés pedig már egy átlagos keresetű édesanyának is jelentős kedvezmény, hiszen a jelenlegi átlagbér után 109 ezer forinttal marad több a családi kasszában az intézkedéssel. Ha ehhez hozzávesszük az idén nyáron másfélszeresére, 

Az intézkedéssel egyértelműen a gyermekvállalást szeretné ösztönözni a kormány, hogy a világszerte – elsősorban a fejlett országokban – problémát okozó népességfogyást fékezze, esetleg meg is állítsa. Ebben egyébként már a korábbi intézkedések is nagy szerepet játszottak. Mint Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai műhelyének vezetője rámutatott: a magyar modell eddig is nagyon sikeres volt. Az Afrikán kívüli világnak lényegében szinte minden állama küzd a csökkenő, és jellemzően nagyon alacsony termékenységi rátákkal. A negatív trendek tartós megfordítására egy-két ország volt csak képes, és Európában hazánkban emelkedett a legtöbbet a mutató 2010 óta. Emellett még ma is 2,1 alatt van a magyar termékenységi ráta, így fontos lenne a mutató további emelése.

A gazdaságnak is megéri

„Emellett ösztönzi a gyermekvállalás mellett azt is, hogy az édesanyák idővel térjenek vissza a munka világába, sőt, azt is, hogy képezzék magukat, és aktívan tegyenek azért, hogy magasabb hozzáadott értékű munkahelyen helyezkedjenek el. Mindezek mellett komoly pozitív hatása, hogy a nettó fizetés tekintetében gyakorlatilag eltörli azt a bérkülönbséget, mely a világ gyakorlatilag minden országában, így hazánkban is megvan a férfiak és nők fizetése között” – emelte ki Sebestyén Géza.

Hozzátette: makro, azaz nemzetgazdasági szinten segíti a termékenységi ráta emelkedését (a stabil lakosságszámhoz 2,1-es mutatóra van szükségünk, ezzel tökéletes összhangban van az, hogy a legalább két gyermekes édesanyáknak jár majd az SZJA-mentesség), javítja a minőségi foglalkoztatást, segít így abban is, hogy magasabb legyen a magyar GDP, erősödjön a középosztály, és ami talán a legfontosabb, hogy hosszú távon is fenntarthatóbb legyen a nyugdíjrendszer, az egészségügy, vagy akár az oktatás.

Éles ellenvélemények

Éves szinten tehát milliók maradnak a családi kasszákban, mégis, megdöbbentő módon vannak, akik támadják. Elsősorban az ellenzéki hangvételű lapoktól, például volt, amelyik azzal riogatta az édesanyákat, hogy befagyasztják a munkabérüket, de olyan, nőknek szóló portálok is kritizálták az intézkedést, amelyeket feltehetően sok érintett édesanya is olvas. A legnagyobb ellenérvként azt hozták fel, hogy az szja-mentesség milyen jelentős bevételkiesést okoz az államnak. 

A támadásokat Sebestyén Géza sem tudja hova tenni. „Nehéz olyan intézkedést elképzelni, melynek ennyire szerteágazó pozitív hatásai lennének, negatív hatásai pedig lényegében nincsenek. Több gyermeket, így stabilabb lakosságszámot jelent, elősegíti a nők béregyenlőségét, jobb életkörülményeket jelent a gyermekek számára, fenntarthatóbbá teszi a nyugdíjrendszert, továbbtanulásra motiválja az édesanyákat. Ráadásul a fentiek miatt komoly mértékben vissza is hozza azt a „befektetést”, amit a kieső SZJA-bevételek jelentenek.”

– vélekedett a szakértő, majd rámutatott: kevés olyan költségvetési kiadás van, ami ennyire megtérül, mint az édesanyák SZJA-mentessége.

„Egyrészt a családoknál maradó pénz nagy részét el fogják költeni a gyermekekre a szülők, melynek komoly gazdaságélénkítő hatása van, és így az adóbevételeket is növeli. Emellett a megszülető gyermekek 20-30 év múlva dolgozni fognak, amivel nem csupán a nyugdíjkassza egyensúlyához fognak hozzájárulni, hanem komoly mértékben emelni fogják a magyar GDP-t és így az adóbevételeket is. A legalább kétgyermekes édesanyák adómentessége tehát valóban jelent némi pluszköltséget a mai kormányok számára, ám már rövid távon is visszahoz ebből a pozitív hatásain keresztül, hosszú távon pedig kamatostul megtérül” – foglalta össze a műhelyvezető. 

 Nyitókép: Britt Erlanson/AFP